GMO termékek azonosságának megőrzése

 

A géntechnológiai eljárásokkal módosított növények megjelenése a köztermesztésben szükségessé tette az árutermékek keveredésének megelőzését és a termékazonossági rendszerek bevezetését a mezőgazdasági árutermelés területén. A GM növények előállítása illetve a végső felhasználóig való eljutása hosszú és sokszor bonyolult folyamat. Épp ezért, azokban az országokban, ahol a GM és nem GM duális piac már létezik, illetve tervezik a GM növények termesztését, a felhasználók - legyen az élelmiszer vagy takarmány- biztonságuk érdekében megkövetelik a termékazonosság megőrzését szavatoló rendszerek működtetését. A mezőgazdasági termelőknek jogukban áll olyan terméket állítani elő, amelyekkel fedezni tudják költségeiket, legyen az GM, nem GM vagy ökológia úton előállított termék. Erre vonatkozóan az EU a koegzisztencia elveit alkalmazó ajánlásában foglalt állást.

A termékazonosság megőrzése kötődik a fogyasztói elvárásokhoz is, lehetőséget adva, hogy a fogyasztók eldönthessék, hogy milyen terméket kívánnak vásárolni, olyat, amelyik GM anyagot tartalmaz és a terméken megtalálható a GM tartalomra utaló címke, illetve amelyik nem tartalmaz GM anyagot, és így jelölve sincs. Az élelmiszerek és takarmányok esetében az Unió előírja a megengedett határérték feletti GM tartalom esetén a termék kötelező jelölését. A tolerálható küszöbértéknél nagyobb arányú GM tartalmú terméknél a termelő jelentős gazdasági veszteséggel számolhat (alacsonyabb ár, eladási gondok stb.) illetve ezt a veszteséget tovább növeli a szükséges monitoring vizsgálatok, valamint a keveredés elkerülésére tett intézkedések költsége.A termelők nagyon eltérő természeti (talaj, éghajlat stb.) feltételek, termesztéstechnológiai, gazdasági körülmények stb. mellett gazdálkodnak. Ezeket a különbségeket figyelembe kell venni a termékazonossági rendszerek bevezetésekor. Ezért az alkalmazásra kerülő eljárásokat, az általános követelmények kivételével, mindig az adott gazdaság szerkezetének, gazdálkodásának valamint a természeti adottságoknak megfelelően kell meghatározni. A termékazonosság megőrzése általában minden olyan mezőgazdasági termék előállító rendszerre vonatkozik, amely a felhasznált anyag tulajdonságai vagy az előállítás helye szerinti tulajdonságok megkülönböztetése által megőrzi a termékazonosságot. A termékazonosság megőrzése tehát nemcsak a GM növények, termékek előállításakor jelentkezik, hanem pl. a hagyományos vetőmagtermesztésnél is. A GM növények termesztésekor fontos a GM és nem GM növények elkülönítésének a biztosítása, illetve annak igazolása, hogy a géntechnológiai módosítások olyan mezőgazdasági tulajdonságokra vonatkoznak, amelyeknek célja elsősorban az elsődleges termelés jövedelmezőségének a növelése.A mezőgazdasági GM termékek előállításában, kezelésében, tárolásában, szállításában, feldolgozásában a termékazonosságának megőrzése többletmunkát és többletköltséget jelent.

Csak ezáltal biztosítható, hogy a termékek könnyen azonosíthatók és elkülöníthetők a hasonló nem GM termékektől. A többletköltségek az anyagmozgatás olyan területén jelentkeznek, amelyek az előállító gazdaságon kívül, az előállító gazdaságban illetve a termékek szállítása, tárolása, jelölése, elosztása során keletkeznek. Ezeknek a költségeknek a nagysága és milyensége elsősorban a környezeti tényezőktől, a felhasználási módtól, az elosztási lánc bonyolultságától vagy egyszerűségétől, a mozgatható termékmennyiségtől, a személyzet gyakorlottságától, technikai ellátottságtól és más tényezőktől függ. Az elvégzett gazdasági számítások szerint a már említett tényezők függvényében költségek, például szójánál 10-15%-os többletköltség is jelentkezhet.

 

 

1. A termékazonosság megőrzésének elvei

A termékazonossági rendszerek kidolgozásakor a következő elveket célszerű betartani:

-a döntések mindig a jelenlegi tudományos ismereteken alapuljanak A termesztéskor minden esetben biztosítani kell a megadott határérték alatti GM tartalmat. A hozzáférhető tudományos eredményeket a monitoring vizsgálatok és a validálási eredmények alapján folyamatosan frissíteni szükséges.

-a termék elkülönítési eljárások vegyék figyelembe a jelenleg is alkalmazott eljárásokat, gyakorlatokat. Különösen a vetőmagtermesztés szolgálhat jó példákkal.

-a termékazonossági rendszerek hatékonyak, lehetőleg költségkímélők legyenek, hogy a gazdaságban ne okozzanak indokolatlan kiadásokat. Az intézkedések vegyék figyelembe a területi adottságokat, valamint a GM növények termesztési sajátosságait.

-a parcella nagyságok kialakításakor figyelembe kell venni a szomszédos területek nagyságát, illetve az ott termesztett növények szerkezetét és a vetésforgót. Ha van rá lehetőség a GM növények termesztését adott régióra kell koncentrálni.

-a GM növények termesztése fajon belül is tovább diverzifikálódhat a felhasználási mód, faj és fajta szerint. Az eltérő éghajlati, talaj és technológiai adottságok további specifikusságokat adhatnak a terméknek.

-a termesztés során meg kell szervezni a termelő gazdák közötti kapcsolatok rendszerét, az információcsere szabályait, különösen a GM termesztési régiókban, de hasonló módon a GM mentes régiókban is. A gazdáknak törekedniük kell a nemkívánatos génáramlás megelőzésére, illetve minimális szintre történő csökkentésére.

-vizsgálni kell a felelősségek biztosítási rendszerének alkalmazási lehetőségét arra az esetre, ha termékkeveredés következik be, és emiatt valakinek kára keletkezik. A termelőket, kereskedőket tájékoztatni kell a rendelkezésre álló lehetőségekről.

-a termelő gazdaságok vezetése részéről a termelés felügyelete, elemzése valamint az eredmények alapján meghozott intézkedések megtétele szükséges. Az alkalmazott termékazonossági rendszerek működését folyamatosan felül kell vizsgálni.

A termékazonossági rendszerek kialakításakor a következőket célszerű a fentieken túl szem előtt tartani.:

-az elérni kíván termékazonossági szintet: a GM és nem GM növényeket ugyanazon gazdaságban lehet egyazon évben vagy különböző években termeszteni, ugyanazon évben adott gazdaságban és a szomszédos gazdaságban is termelhetők, illetve ugyanazon régióban egymástól távol álló gazdaságokban termelhetők.

-a keveredési szintet: GM és nem GM növények között számos keveredési lehetőség áll fenn a szomszédos parcellák közötti beporzás által, a betakarításkor illetve a termény betakarítás utáni mozgatásakor, a termény szállításakor, tárolásakor esetleg az állatok általi elszóráskor, árvakelések által (különösen az olajrepcénél), eleve szennyezett vetőmag beszerzésekor. A különböző forrásokból származó szennyeződések halmozódhatnak.

-a termékjelölés alkalmazását: be kell tartani a jogszabályokban, illetve az Unió szabályaiban megfogalmazott határértékeket, és alkalmazni kell a megfelelő jelölést a GM terméken. Az ökológiai termesztésben nem használható GM vetőmag.

-a fajták sajátosságait: keresztbeporzási lehetőségek fajon belül és fajok között, a keresztbeporzás módja, árvakelési hajlam, a virágzás ideje, a pollen életképessége, a pollen versengő képessége, az árutermesztés/ vetőmagtermesztés/ takarmánytermesztési módokat, a termőhelyi adottságokat: az adott körzetben termelt GM és nem GM növények száma, faja, területe, területi elosztása, az alkalmazott termesztési gyakorlatok, a beporzó méhek és rovarpopuláció nagysága és tevékenysége, éghajlati adottságok, felszíni formák, pollenáramlást gátló természetes akadályok jelenléte vagy hiánya stb., az átkereszteződést gátló tényezőket: a termesztésben levő növények hímsterilitása, apomixise stb.

 

2. A termőhelyen kívüli és termőhelyi követelmények

a) termőhelyen kívüli követelmények

-nemesítés és fajta előállítás: az új fajták, hibridek előállítása megfelelően ellenőrzött körülményeket követelnek. Különösen az idegen beporzású növényeknél fontos, például a megfelelő izolációs távolságok betartása. Az egyes növényfajok eltérő izolációs távolságot igényelnek. A vetőmag előállítás által megkövetelt 99%-os tisztaságot megfelelő izolációs távolsággal lehet elérni, 100%-os tisztaságot csak hermetikusan izolált rendszerben lehet megvalósítani. Hasonló tisztaság elérése kell törekedni a GM fajták előállításánál is. A nem megfelelő izoláció következményeire már volt példa az európai vetőmagtermesztésben, amikor nem GM olajrepce és kukorica vetőmagban találtak GM vetőmagot.

-vetőmag szaporítás: hasonló módon, mint a fajta előállításkor, az átkereszteződések megelőzése érdekében, itt is fontos a megfelelő izolációs távolságok betartása. Általában a 98%-os tisztasági szint elfogadott.

-vetőmag kereskedelem: a hagyományos termesztési rendszerekben a különböző fajtákat és osztályokat megfelelően el kell különíteni és jelölni (címkézés). A vetőmag és árutermelés során a nem megfelelő izolációs távolságok miatt nagy az esélye a véletlen keresztbeporzásnak. A keresztbeporzás mértékét befolyásolja a növény termékenyülési módja, a virágzás ideje, a pollen életképessége, az ivari összeférhetetlenség, a fizikai korlátok jelenléte vagy hiánya valamint más tényezők.

b) termőhelyi feltételek: a termőhelyen a termékazonosítás megőrzését minimálisan négy fázisban kell biztosítani, vetéskor (ültetéskor), betakarításkor, szállításkor és tároláskor.

-a vetés: a termelőnek meg kell győződnie, hogy vetéskor a megfelelő vetőmagot használja. Ez azt is jelenti, hogy a GM vetőmagos zsákokat elkülönítetten kell tárolni. A termelőnek ismernie kell a zsákon található, termesztéssel kapcsolatos felhasználói utasítást. A vetésről megfelelő nyilvántartást kell vezetni, amelynek célja, hogy betakarítás után elkerüljék a termékkeveredést, és biztosítani lehessen a termékazonosság megőrzését.

-a betakarítás: a betakarító kombájnok tisztításával megelőzhető a termékek keveredése. Minél több időt töltenek viszont a gépek takarításával, annál kevesebb idő marad a termény betakarítására.

-a tárolás: a tároló helyeket a termékkeveredés elkerülésére megfelelően kell kialakítani. Ha lehetséges, a GM és nem GM termények tárolására elkülönített tárolókat célszerű biztosítani.

-a szállítás: fontos a szállító járművek, eszközök szállítás előtti megfelelő takarítása. Takarítás szükséges minden olyan esetben, amikor a GM és nem GM terménykeveredés lehetősége fennáll. A berakodás és kirakodás tisztaságának a biztosítása valamint a mintavételezések csökkenthetik a termékkeveredést.A GM és nem GM termékek elkülönítési folyamatának alapját képező azonosítási rendszernek lehetővé kell tennie, hogy a termékek az előállítás helyétől a fogyasztó asztaláig nyomonkövethetők legyenek, és biztosítani kell, hogy a termékek minősége és összetevői ne változzanak meg az élelmiszer és takarmány láncban. Fontos, hogy az azonosítási rendszerek a termék felhasználók részéről felügyelhetők legyenek.

A termékazonossági rendszerek kialakítása és a gyakorlatban való alkalmazása még nem zárult le. Kevés tapasztalat áll a szakemberek rendelkezésére, mivel egyrészt Európában ezek a rendszerek jelenleg vannak kialakítás alatt, az amerikai GM piacnak pedig nem érdeke a termékazonosítási rendszerek bevezetése.

Mivel a szennyeződés lehetősége fenn áll, az azonosítási rendszernek meg kell felelnie az Európai Unió által az élelmiszerekre és takarmányokra felállított 0,9 %-os GM tartalom feletti jelölési kötelezettségnek is. A határérték betartása érdekében az Unió javaslata szerint a vetőmagban keresztbeporzású növényeknél 0,3%, az önbeporzó növényeknél és a vegetatív úton szaporodóknál 0,5 % GM tartalom megengedhető. A GM mentességet igazoló rendszernek felügyeleti és audit lehetőséget kell biztosítani a szakmában alkalmazható legjobb gyakorlatnak megfelelően. A GM termékek azonosságát tesztek elvégzésével szükséges igazolni.Olajrepcével, kukoricával és cukorrépával végzett kísérletekben feltételezve a 0,3 %( repce és kukorica) és 0,5 %(cukorrépa) határértéket az alábbi középértékek el

őfordulása várható az élelmiszerben illetve takarmányban:

12. táblázat: GM szennyeződés forrásai különböző növényeknél

Kockázati tényezők	Olajrepce (%)	Kukorica (%)	Cukorrépa (%)
Vetőmag	0,3	0,3	0,5
Vetés	0	0	0
Termesztés	0	0	0
Keresztbeporzás	0,2	0,2	0
Árvakelés	0,2	0	0,05
Betakarítás	0,01	0,01	0,01
Szállítás	0,05	0,01	0,01
Tárolás	0,05	0,05	0,1
Átlag elérhető érték (%)	0,81	0,57	0,67

 Forrás: EU Scientific Committee on Plants, (2001)

Az egyes növények termesztési feltételei kapcsolódnak a Jó Mezőgazdasági Gyakorlat követéséhez, melynek eleme például a vetésforgó betartása, és feltételezik az izolációs távolságok betartását is, valamint a termékazonosság egyéb módon való megőrzését. A vetésforgó betartása az Unió javaslata szerint a takarmányozási céllal termesztett hüvelyeseknél, olajos és rostnövényeknél öt év, más növényeknél két év. Olyan elképzelés is létezik, amely szerint a vetőmagtermesztésben a jelenleg alkalmazott izolációs távolságokat a GM növények esetében egyszerűen meg kell kétszerezni.A termékazonosság biztosításának alapja a láncban résztvevő személyek és szervezetek megfelelő tájékoztatása. A tájékoztatás a nemesítőtől indul és az információknak a bizonylatok láncolatán keresztül a termékpálya minden szereplőjéhez el kell jutnia.